Ugrás a fő tartalomra

Lassú tavaszi "bemelegítés"...

Elárulom, hogy én még mindig "csak" metszegetek, lassan de folyamatosan hangolódva rá az első tavaszi hónapunkra. Egyéb más "ezer" elfoglaltságom miatt ez a kerti tevékenység nálam olykor a napokig is elhúzódó folyamatok közé tartozik. Bár ahogy az előttünk álló napok, újra mínuszokkal tarkított időjárását elnézem, egy cseppet sem vagyok elkésve semmivel. Sőt inkább azon izgulok, hogy ami növényt már " érintett" a metszőollóm, annak ne legyen semmi baja. Egyébként annyi előnyben vagyok, hogy ősszel ugye én már visszavágtam majdnem az összes évelőt ( tövig), így ilyenkorra már csak a díszfüvek, a félfásszárúak , rózsák, cserjék, és a fák maradnak. Persze ez is éppen elég. A metszést egyébként, ha az ember saját maga szeretné kézben tartani, meg kell tanulni, nincs mese. Tisztában kell lenni alapfogalmakkal,( pl.alvórügy, metszlap, gally, oltvány...stb) a metszések típusaival ( fiatalító-, forma-, kényszer-, zöld-,...stb ), azok mikéntjével és persze mindenekelőtt ismerni kell a "vágandó alanyokat", a növényeket. Mert ahhoz, hogy egészséges, szép formájú, sok virágot vagy termést is hozó "versenyképes" növénykéink legyenek, egyáltalán nem mindegy, hogy mit, mennyit, honnan és hogyan vágunk. Mert egy helytelen vagy egy bátortalan, a metszőollóval a növényeket csak " kóstolgató" metszéssel nagy valószínűséggel ennek pont az ellenkezőjét érjük el ugyanúgy, mint egy túl drasztikus megoldással. Számos tanulmányoznivaló irodalom van e témában de gyakorlat és a közben megszerzett tapasztalat nélkül vajmi keveset ér az elméleti tudás. Szóval csinálni, csinálni és csinálni kell! 
A tavaszi lemosópermetezéssel meg direkt nem is sietek, mert a jó időzítés mindennél fontosabb, azaz a rügypattanáshoz lehető legközelebbi időpont eltalálása. ( na ez még nincs itt nálunk ) Ugyanis a törzseken, vázágakon, kéregrepedésekben és a rügyek felületén megtapadó és ott áttelelő gombák, baktériumok...rovarok, olyankor kezdenek majd lassan éledezni, előjönni a telelőhelyekről és a legsérülékenyebb állapotban vannak ahhoz, hogy a zömét egycsapásra "leterítsük", nyáron kevesebb bosszúságot okozva így kártékony életükkel. A forgalomban már nagyon sok jó, különböző néven futó szerhez lehet hozzájutni, de a lényeg itt is csak röviden annyi, hogy a hatékonyság érdekében olyat válasszunk közülük, ami egyszerre tartalmaz rezet, ként és olajat. Én az idén a VEGESOL eReS nevű mellett döntöttem. Úgyhogy ez kerül majd bevetésre az én kártevőim ellen, de csak ahogy mondtam, "kellő csapást, a kellő időben".
Addig metszek....meg próbálom eltüntetni az ágkupacokat a kert különböző pontjairól, a madarak téli lakmározásának másfél méteres sugarú körben és 10 cm vastagon hagyott nyomaival együtt. És persze megjegyzem azért most is sikerült gyönyörű veszőket félretennem az egyszercsak majd elkészülő tavaszi dekorációhoz. Addig is mutatom az egyenlőre még mindig nagyon "pucér" valóságot, melyben üde színfoltként hatnak a hunyorok és a krókuszok...de igazából most még csak ennyi. Viszont már az első még kissé lelassult méhet lencsevégre kaptam, ahogy genetikailag belékódolt feladatával, a virágporgyűjtéssel próbálkozott félálmában. Hát nagyon én se vagyok még felgyorsultabb állapotban, elárulom...:-)



















Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa

Moha és zuzmó

Tegnap mintha már megjött volna a tavasz hozzánk is, mert egy-két virág elkezdett erőlködni a kertben. Ám az eddigi hűvösebb, nedvesebb, nyirkosabb, napfényben nem igazán bővelkedő idő, a zömében amúgy is árnyékosabb kertünkben szemlátomást inkább a moháknak és társaiknak kedvezett. Ami hozzáteszem engem egy cseppet sem zavar és már hosszú idő óta nem is indítok ellenük direktbe írtóhadjáratot, főleg mert teljesen ámulatba ejtenek változatos szépségükkel. Ugye Ti is jártatok, vagy legalább is képeken már láttatok olyan erdőket, melyeknek fáit összefüggő, nagy kiterjedésű, egész moha vagy zuzmótelepek borítanak? Meseszépek! Nem tudok betelni velük! Nekem különben is egy ilyen kertben, mint amilyen a miénk, ahol nincs minden fűszál beigazítva, a növények agyonszabályozva egy “steril” környezetben..., ott teljesen TERMÉSZETES módon hozzátartoznak az összképhez, a kerti LÉThez. Azonkívül, ahogy eddig is láthattátok, a legnagyobb örömmel használom fel őket a különböző dekorációimhoz.:-)  S

Egynyári "szerelmek"

Ma ugyan ismét esőnap van, kényszerpihenőn az ásó, kapa, gereblye, metszőolló...de ha majd újra fel tudjuk venni a kerti munkák fonalát, akkor lassan esedékessé válik az egynyári virágok beszerzése. Hogy őszinte legyek régen nem voltam nagy kedvelőjük és ennek azt hiszem pontosan tudom is az okát. Valahogy az én belső "virágképemet" teljesen bomlasztották a főleg műanyag cserepekbe( régen nagyon rondák voltak) ültetett legvadabb, leglehetetlenebb színű és mintázatú Petúniák és örök társa a piros Muskátli... a szekéren, a hordóban, a kút tetején...mindenhol. Isten lássa lelkem, de valahogy sehogy sem tudtam mit kezdeni velük! Aztán rájöttem, hogy mennyire más képet kapunk egy virágról, ha azt megfelelően tálaljuk, a megfelelő környezetben, a megfelelő növények társaságában. És ekkor megváltozott bennem is a gyerekkori rosszul beidegződött "utálom a Muskátlit és a Petúniát" érzés. Ma már egyébként is rajtuk kívül tömérdek, csodás és változatos egynyári virág ismert, k